Palota Borház a tokaji borvidékről

• Tokaji Hárslevelű
• Tokaji Palota Cuvée

A tokaji borvidék

Ha magyar borokról beszélnek a világban, legnagyobbrészt a tokajit emlegetik. A szőlőtermesztés meghonosodását a legtöbb borvidék területén a római légiósoknak tulajdonítják, holott ez csak részben igaz, Pannóniában ugyanis már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel. Szinte biztosra vehető, hogy Hegyalján már a honfoglalás előtt virágzó szőlőkultúra volt. A hét magyar törzshöz csapódó kabar törzs szállta meg ezt a vidéket, akik értettek a szőlő termesztéséhez. Az Árpád-házi királyok idejében a szőlőművelés és bortermelés az egyik legfejlettebb mezőgazdasági ágazat lehetett. Bármely időszakra tesszük is Hegyalján a borkultúra bölcsőjét, ezt a vidéket a XVI. századig még csak nem is sorolták Magyarország nagy szőlőtermő tájai közé. Az Árpád-korban a balatoni, később a soproni, szerémségi, Mátyás király idején pedig a budai borok voltak a leghíresebbek. A hegyaljai borok sikere – több ok miatt is – csupán az 1500-as éveket követően kezdődött. A mohácsi vész után az addig rivális délvidéki szőlőterületeket elhanyagolták, így Hegyalja előtérbe került, valamint ebben az időszakban észlelték először az aszúsodást. Tokaj-Hegyalja néven először a XVII. században említik a borvidéket. Tokaj városát stratégiailag fontos helyzete és vára emelte ki a többi település közül, hiszen sem borkereskedelmi szerepét, sem borászatát tekintve nem emelkedett Tarcal, Tállya vagy Mád fölé. Az 1500-as évektől megindult a hegyaljai borok exportja is, főként az északi államokba, Lengyelországba és Oroszországba, 1600-tól pedig már a svéd és dán királyok, hercegek és a Hanza-városok jómódú polgárainak asztaláról sem hiányozhatott a Tokaji. A bor a XVIII. században II. Rákóczi Ferencnek köszönhetően világhírre tett szert, valamint jelentős diplomáciai eszközzé vált. II. Mohamedán például „Különösen kedvelte a tokajit és a champagne-i pezsgőt. E két hatalmasság követei voltak reá legnagyobb hatással." Nagy Péter cár, XII. Károly svéd, Erős Ágost lengyel és I. Frigyes porosz király és Anna királynő is csodálója volt a Tokaji Aszúbornak. I. Ferenc József minden esztendőben a tarcali királyi pincékből való Tokaji Aszúval köszöntötte Viktória angol királynőt születésnapján. XIV. Lajos udvarában a vacsorai menükártyán szerepelt először az azóta elhíresült mondás: „Ez a borok királya és a királyok bora".
A zárt borvidék legkiválóbb termőhelyei Tokaj, Tállya, Tarcal, Tolcsva és Mád határában vannak.
Éghajlata: hosszú, napfényes és enyhe, de párás ősz teszi alkalmassá a borvidéket az aszúszemek megszületésére, a szőlőszemek úgynevezett nemesrothadása ilyen éghajlati viszonyok között jöhet létre.  
Talaja: változatos, a lösz és az andeziten kialakult, nehezen megmunkálható kötött nyiroktalaj
Hegyközségei: Tokaj, Tállya, Tolcsva, Tarcal, Vámosújfalu, Szegilong, Szegi, Sátoraljaújhely, Sárazsadány, Olaszliszka, Monok, Mezőzombor, Mád, Hercegkút, Erdőbénye, Bodrogolaszi, Bodrogkeresztúr, Abaújszántó
 
A Palota Borház

A Palota Borház 28 hektáros szőlőbirtoka Tokaj - Hegyalján Tállya, Bodrogkeresztúr és Rátka települések határában terülnek el. A birtok legértékesebb termőterülete a tállyai Palota -dűlőben található, amely a világ legelső dűlő besorolása, az 1772-es tokaj - hegyaljai felmérés szerint első osztályba sorolt terület. A termesztett szőlőfajták: furmint, hárslevelű, sárga muskotály és zéta.
Boraikat kiváló minőségű szőlőből készítik, tölgyfahordóban érlelik és tárolják. Kimagasló minőségüket a gondos és legmagasabb szintű borászati eljárásoknak köszönhetik.
A birtokközpont Tállyán, Tokaj - Hegyalja egyik legjelentősebb településének szívében a Palota hegy lábánál található. A cég tulajdonában lévő Rákóczi Pince és a hozzá kapcsolódó pincerendszer a község központja alatt húzódik, mintegy 1,5 km hosszúságban.
Rákóczi fejedelem is itt vendégelte meg ismerőseit, politikai riválisait. A pincerendszer felújítása jelenleg folyamatban van, céljuk, hogy egyedülálló turisztikai látványosságot nyújtsanak a borvidékre látogatóknak.
A Palota Borház törekvéseit, Veszprémi Miklós borász következetes szakmai munkáját a bordeaux-i International Challenge du Vin-en elért arany- és ezüstérem bizonyítja.

......................................................................................................................

A Tokaji Hárslevelű

Ez a régi magyar fajta több borvidéken megtalálható, de legelterjedtebb Tokaj-hegyalján. A Hárslevelű bora, fajtajelleges, színe áttetsző aranysárga. A bor illatvilága nagyon gazdag: gyöngyvirágra, hársmézre emlékeztet a töppedt szőlő kellemes illatával kísérve. A bor ízvilága az egzotikumok felé fordul. Savai kellemes elegyet képeznek a magas alkoholtartalommal. A testes bor hosszanízű, kristályosan csillogó, elegáns, jó egyensúlyú bor. A Palota-dűlő csodálatos fekvése, nagyszerű mikroklímája eredményezi, hogy az itt termelt 6000 palack bor a tokaji borvidék egyik legjobbja, ezért nem maradhatott ki a Dominium Vini válogatásából. 
 
Gasztronómiai ajánlat

A hárslevelű kiválóan társítható édességekhez, gyümölcsökhöz, teasüteményekhez, sajtokhoz, kávé után 10-12 C° hőmérsékleten, de a desszertet megelőzően kínálhatjuk liba- és kacsamájhoz, sajtokhoz. Ajándékozásra hölgyeknek nagy örömet okozó meglepetés.

......................................................................................................................

A Tokaji Palota Cuvée

A tokaji borvidék három legfontosabb szőlőfajtája találkozik ebben az édes minőségi borban: a kiválóan aszúsodó furmint, a telt, nagy testet adó hárslevelű és az elegáns, finom savú, szintén jól aszúsodó sárga muskotály. A három szőlőfajta legszebb tulajdonságai erősítik egymást a Palota dűlő adta csodálatos cuvée-ben. Ízei egzotikusak, csábítóak, behízelgőek. A magas cukor- és alkoholtartalom nem fedi a bor értékeit, hosszú ízű, csillogó desszert bort rejtenek a palackok. A Palota dűlő csodálatos fekvése, nagyszerű mikroklímája eredményezi, hogy az itt termelt 3000 palack bor a tokaji borvidék egyik legjobbja, így a Tokaji Palota Cuvée  kiemelkedő tagja a Dominium Vini tokaji választékának.

Gasztronómiai ajánlat

A Palota Cuvée kiválóan társítható édességekhez, gyümölcsökhöz, teasüteményekhez, sajtokhoz, kávé után 10-12 C° hőmérsékleten, de a desszertet megelőzően kínálhatjuk liba- és kacsamájhoz, sajtokhoz. Ajándékozásra hölgyeknek nagy örömet okozó meglepetés

......................................................................................................................

www.dominiumvini.hu